“És Te, hogy vagy?”

2014-ben voltam először EMMA Műhelyen. Ekkor találkoztam először olyan támogató női körrel, ahol megtapasztaltam milyen erőt ad, ahogyan az anyák meg tudják hallgatni egymás történetét. Itt volt kirakva az EMMA Vonal hirdetése is, az “És Te, hogy vagy?” kérdéssel. 

Ez a mondat ébresztett rá arra, hogy milyen nagy szükségem van arra, hogy valaki meghallgassa, hogy hogy vagyok. Lenyűgözött Pálma, Erika és Andrea profi, kedves és figyelmes jelenléte. Nagyon sokat tanulok tőlük azóta is.

Az EMMA vonalnál vagyok önkéntes. Havonta pár alkalommal vállalok telefonos ügyeletet és/vagy válaszolok az EMMA vonalra érkező emailekre. 

Sokszor a segítség tényleg “csak” az, hogy lehetőséget kínálunk az anyáknak arra, hogy elmondhassák a történetüket úgy, hogy biztosítjuk arról őket, hogy amit éreznek az valós. Hatalmas ereje van annak, ha figyelmesen meghallgatunk valakit.

A támogató anyaközösség ereje vagy ennek a hiánya hosszan elkíséri a nőket.

Nagyon büszke vagyok minden anyára aki megosztja velünk az élményeit és érzéseit. A gyógyító munkát ők végzik, azzal, hogy bátran megfogalmazzák ezeket. Mi “csak” egy felületet biztosítunk számukra ehhez.

Előfordul, hogy egy anya többször is felkeres minket egy nehezebb életszakaszában. Olyan is van, hogy csupán információt keres a várandósságával, vagy szülésével kapcsolatban.

Néha kapunk visszajelzést arról, hogy az segített az anyának, hogy elmodhatta EMMÁnak, hogy hogyan is van ő. Ez nagyon jó érzés.

Nagyon sokat kapok én is EMMÁtól: közösséget, támogatást, tanulási és fejlődési lehetőséget. Büszke vagyok magunkra és a munkánkra.

Kati, EMMA Vonal önkéntes