A szexuális erőszak és a gyerekkorban elszenvedett abúzus hatása hosszútávon jelentkezik. A trauma kihathat az áldozat későbbi szülésélményére is. Írásunk ennek összefüggéseit mutatja be.
Az utóbbi időben egyre több szexuális bántalmazás és gyerekek ellen elkövetett szexuális visszaélés története kerül napvilágra. Kevés áldozat mer azonban a bűncselekmény feljelentése miatt a hatóságokhoz fordulni, így az elkövetések pontos adatai csak becsült számok. Kutatásokból azonban az látszik, hogy a nők 20 %-a esik nemi erőszak áldozatául élete során, és további legalább 20% azok aránya, akiket megkíséreltek megerőszakolni.
Az összes nemi erőszak 70%-át ismerős, családi barát, rokon követi el. A nemi erőszakok nagy része tehát az otthon vagy barátok, ismerősök otthona biztonságosnak nevezett és hitt falai között történik.
A nemi erőszakok maximum 10%-át, a gyerekek elleni szexuális abúzus maximum 1 %-át jelentik fel.
A nők elleni erőszak három gyakori megjelenési formája a párkapcsolati erőszak (családon belüli nők elleni erőszak), a szexuális erőszak és a szexuális zaklatás. Az alábbi összefoglalóban a szexuális erőszak és visszaélés hatásairól írunk, mely kihathat a várandósságra és a szülésre is.
Mi a szexuális erőszak?
Szexuális erőszaknak nevezzük, amikor valakit olyan szexuális tevékenységbe vonnak be, amit nem akar.
Szexuális erőszaknak számít többek között:
- a nem kívánt érintés, csók
- valakit bizonytalansága ellenére rávenni a szexre, vagy olyan tevékenységre, amire nem vágyik,
- a nem kívánt terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek elleni védekezés (óvszerhasználat) megtagadása
- minden szexuális tevékenység olyan emberrel, aki bármilyen okból nem képes egyértelműen kifejezni az akaratát (például alkohol, drog, gyógyszer hatása alatt áll, alszik vagy eszméletlen)
- a fentiekre tett kísérlet.
Gyakori tévhit, hogy a támadásokat utcán, idegenek követik el. A valóság ezzel szemben az, hogy a támadás az áldozat vagy az elkövető lakó- vagy munkahelyén történik, és többnyire olyasvalaki követi el, akit az áldozat ismer, illetve, akiben bízik (pl. partner, tanár, családtag, barát, munkatárs). Ha a szexuális erőszak egy randi során történik, azt randierőszaknak hívjuk, ha párkapcsolatban, akkor párkapcsolaton belüli szexuális erőszaknak. A gyermekkel szemben elkövetett szexuális erőszakot szexuális visszaélésnek is nevezzük. Amikor egy családtag vagy gondviselő követ el szexuális erőszakot gyerekek ellen, azt incesztusnak nevezzük.
Gyerekek ellen elkövetett szexuális abúzus
Mint minden bántalmazásnak, a szexuális erőszaknak is a hatalommal való visszaélés az alapja, a szex csak eszköze a hatalomgyakorlásnak.
A gyerekek ellen elkövetett szexuális visszaélésnél ez még fokozottabban van jelen, mivel a hatalmi eltolódást a korkülönbség önmagában megalapozza, de az esetek háromnegyedében az áldozat az elkövetővel függőségi viszonyban is van. A tipikus elkövető a gyerek által ismert tekintélyszemély – apa, nagyapa, egyéb rokon, edző, tanár, orvos, pap. A köztük levő egyenlőtlen viszony miatt az áldozat sosincs abban a helyzetben, hogy érdemben nemet mondhasson.
A gyerekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélés ezért legritkább esetben jár nyílt erőszakkal, hiszen az elkövetőnek lehetősége van arra, hogy olyan hatást tudjon gyakorolni az áldozatra, melyben az áldozat szinte kötelességének érzi a szexuális tartalmú közeledést normálisnak elfogadni, vagy legalább tudomásul venni, hogy ez része a kapcsolatnak. A hallgatás, amely az ilyen eseteket körülveszi, nem azért alakul ki elsősorban, mert az áldozatok soha senkinek nem említik, hanem mert a környezetük elfogadja, normalizálja ezt a visszaélést, és elhallgattatják az áldozatokat.
Mi számít gyerek elleni szexuális visszaélésnek?
Szexuális visszaélésnek számít minden olyan tevékenység – lehet ez fizikai, pszichés vagy verbális – ami szexuális izgalmat okoz az elkövetőnek.
- Fizikai szexuális abúzus: közösülés, ujj vagy tárgy felhelyezése a hüvelybe, végbélnyílásba, anális vagy orális szexre való kényszerítés, nemi szervek dörzsölése az áldozat testéhez, a gyerek nemi szervének izgatása, gyerek kényszerítése, hogy más nemi szervét megérintse stb.
- Pszichés abúzus körébe tartozik: a nemi szervek mutogatása, a gyerek „kukkolása”, szexuális fejlődése iránti tolakodó érdeklődés, pornográf felvételek megmutatása, szexuális aktus a gyerek jelenlétében.
- Verbális abúzus valósul meg, ha a gyerekre vonatkozóan szexualizált nyelvezetet használ az elkövető, szexuális tartalmú vicceket mesél, vagy megjegyzéseket tesz a másodlagos nemi jegyeire.
Szexuális erőszak és szexuális abúzus hatása
Gyermek és felnőtt esetében is igaz, hogy a világba vetett bizalmat a szexuális erőszak alapjaiban rendíti meg. Minél közelebbi a kapcsolat az elkövetővel, annál jobban sérül a bizalom és a biztonságérzet. A nemi erőszak során az áldozatok jelentős része halálfélelmet él át, teljesen tehetetlennek érzi magát, és elveszti a kontrollt a teste felett. Mivel a helyzetből menekülni nem tudnak, az áldozatok gyakran arról számolnak be, hogy a nemi erőszak során “kiléptek” a testükből, és mintegy kívülről látták, hogy mi történik velük. Ezt a pszichés védekezést hívják disszociációnak, ami segít túlélni az elviselhetetlent.
Az áldozatok hasonló érzéseket élnek át az erőszak esetén: megaláztatást, a kontroll teljes elvesztését, az intimszférába való durva betörést.
Áldozathibáztatásnak nevezzük, amikor a környezet az erőszakot kiváltó okot az áldozat magatartásában keresi. A környezet ilyen reakciója nem támogató, és az áldozatoknak megnehezíti a gyógyulást, mert így egyedül maradnak traumájukkal.
Hova fordulhatsz segítségért?
A NANE Egyesület és a KERET Koalíció szexuális erőszak segélyvonalát ajánljuk, akár áldozatként, akár egy érintettet támogató személyként van szükséged információra. Gyermekkorúként a Kék Vonal gyermekkrízis alapítvány segélyvonalát is hívhatod.
Forrás:
Az erőszak fajtái
Muszáj Munkacsoport
Szexuális visszaélés hatása a szülésre
Szülés során számtalan olyan körülmény adódhat, amely emlékezteti a nőt eredeti traumájára, a szexuális erőszakra és megnehezítheti a vajúdást. Miért van ez így?
A szülés az életeseményeink egyik olyan kiemelkedő állomása, ahol fokozottan van jelen a sérülékenység, az ebből fakadó kiszolgáltatottság, az ismeretlennel való találkozás, az önátadás és a kontroll kérdésköre. Elengedhetetlen a nőknek saját testükkel és másokkal való együttműködése is, ami próbára teszi a bizalom képességét. A szülés együtt jár a testi kitárulkozással, az intim testrészek felfedésével, a testhatárok idegenek általi átlépésével (még ha ez beleegyezéssel történik is).
Része a fájdalom, amit mások előtt megmutatva élnek át a nők. Mindez számtalan triggert (eredeti traumára emlékeztető kulcsingert) jelenthet az abúzust túlélő számára, olyan emlékeket idézhet fel, melyek a bántalmazáshoz kapcsolódnak.
Az egészségügyi ellátásban jelen lévő hatalmi dinamika
Ahogy fentebb is írtuk, a szexuális bántalmazás kulcseleme a hatalommal való visszaélés, ezért minden olyan szituáció, ahol a nő hatalomnak való kiszolgáltatottságot él át, szintén emlékeztetheti őt eredeti traumájára.
Az alábbi táblázat a szülő nő és a kórházi szaksegítség közötti fizikai, mentális és érzelmi különbségeket szemlélteti, melyek hozzájárulnak a köztük jelen levő eltolódott hatalmi helyzethez.
A hatalmi viszonyban levő eltolódás különösen nehéz feladat elé állítja a nőket, mert felidézheti a szexuális abúzus emlékét, mikor alárendelt pozícióban fájdalomban, tehetetlenségben, és szexuális tárgyiasításban volt részük.
Forrás: Penny Simkin, Phyllis Klaus: When survivors give birth c. könyv alapján – 122.o.
Miért nehéz a hatalmi eltolódás?
Mivel a bántalmazást elszenvedők alapélménye az, hogy a tekintéllyel rendelkező személy visszaél hatalmával az ő kárukra, és áldozattá válnak, igyekeznek ezt a jelenben elkerülni. Az elkerülés lehet tudatos és tudattalan, viselkedésüket a kontroll megtartása és ezáltal a biztonságérzet fenntartása vezérli. Ez megnyilvánulhat bizalmatlanságban, a tekintélyszemélyekkel fenntartott kapcsolatukban pedig együttműködési nehézségekben.
Gyakran ők a szülés körüli segítők által „nehéz esetnek” diagnosztizált, sokat kérdező, fenntartásokkal, saját elképzelésekkel rendelkező szülő nők, akik szeretnék az irányítást megtartani, mindenről tudni és dönteni. Emiatt tűnhet úgy a kívülállónak, hogy a várandós nő viselkedése bizonyos helyzetekben eltúlzó, a jelen szituációhoz képest inadekvát, vagy rendkívül bizalmatlan, miközben a múlt tapasztalatai fényében nagyon is érthető viselkedése és érzelmei hőfoka.
De ugyanez a biztonságra törekvés nyilvánul meg a viselkedés szintjén más módon is, amikor a nőt passzív, saját igényeit teljesen elhallgató és az utasításoknak alárendelődő viselkedés jellemzi. Ennek a viselkedésnek is a korábbi bántalmazás tapasztalata a mögöttes mozgatórugója – „ha elég jó vagyok, nem lesz baj” -, ezzel tartva vélt kontroll alatt a tekintélyszemély viselkedését.
Egyik viszonyulás sem lesz célravezető a szülő nő számára, mert pont az annyira vágyott, fizikai érzelmi biztonságot adó, támogató, segítő-segített kapcsolat nem tud létrejönni, amelyben a nő saját igényei elismerésre kerülnének és megvalósulhatna az egyébként mindkét fél számára vágyott cél: a komplikációmentes szülés.
Forrás: dr. Győrfy Judit: A gyermekkori szexuális abúzus túlélők szüléskísérése – traumatúlélők kihívásai a medikalizált modellben
Mit tehet a szülész szakma?
Az újratraumatizálás elkerülését segítené, ha ebben a nő számára nehéz helyzetben, az egészségügyi dolgozók a szülő nő kontrollérzetét növelnék, kéréseire, igényeire figyelnének. A szeméremérzet tiszteletben tartását és a beavatkozások előtti engedélykérést az egészségügyi törvény is előírja, a gyakorlatban mégsem általános a megvalósulásuk. Kedvező változás lenne, ha a kórházi közegre jellemző tekintélyelvű viszonyulás helyébe a partneri kommunikáció lépne, a szaksegítség általi egyoldalú döntéshozást pedig a nők tájékozott döntése váltaná fel. Mindez természetesen minden szülő nőnek fontos és hasznára válna, javítva ezzel a szülés élményét.
Mit tehetsz, ha szexuális erőszak túlélője vagy és szülni készülsz?
Információt, támogatást kérhetsz ingyenesen hívható segélyvonalunkon.
dr. Győrfy Judit
jogász, mentálhigiénés szakember
A szerző jogász, mentálhigiénés szakember és két gyermekes anya. Pszichodráma asszisztensi képzést folytat és mellette egyéni konzultációt vállal nőknek. Fókusza a gyerekkori szexuális abúzus, és e mentén kialakult szenvedélybetegségek kezelése, illetve a szülésre készülés kísérése.
