A szülés utáni legelső óra és jelentősége
Ha el szeretnéd kerülni, hogy a rutinellátás miatt ártalom érje a babádat rögzítsd előre a kéréseidet a szülésnél jelenlévő szakszemélyzettel. Írásunk az aranyóra témáját járja körbe. Miért fontos, mik a jogaid, és mit tehetsz, ha mégsem sikerül megvalósítani?
Az aranyóra az a legalább egy- (ideális esetben kettő-négy) órás, teljesen zavartalan időszak az anya és a baba életében, ami közvetlenül a születést követően jöhet létre. A baba magzatmázasan, meztelenül, esetleg még a köldökzsinórral együtt, az édesanyja meztelen bőrén pihen. Lehetőség az optimális életkezdethez a kisbabádnak és lehetőség neked is édesanyaként. Jelentőségével tisztában kell lennie mindenkinek akár szülőként, akár segítőként van jelen.
Ma már pszichológiai és neurobiológiai kutatások foglalkoznak azzal, hogy milyen hatással vannak a fogantatástól a születés körüli időszakig tartó periódusban szerzett élmények az ember személyiségére. A magzat és az újszülött is gyűjt tapasztalatokat, és az a korábbi – teljesen ésszerűtlen – feltételezés, miszerint a preverbális (beszédkészség elsajátítása előtti), vagy legalábbis a kisbabakori időkből származó emlékek kitörlődnek az emberből, mára tudományosan is cáfolatot nyert.
Maga a születés – ha mégoly háborítatlan is – óriási változás a magzat életében. Sok kisbaba számára sajnos traumatikus az élmény, melynek során stresszhormonok árasztják el és félelmet él át. Anyja testének védelmében létezett addig, majd – ideális esetben saját “kérésre”, nem külső kényszer hatására – megindul a születése, ez a megpróbáltatásokkal teli, hosszú folyamat, ami az ismeretlenbe vezet. Mindeközben hatalmas változásokon esik át, magzatból újszülötté kell válnia, el kell szakadnia a méhlepénytől, melytől addig az oxigént és a szükséges tápanyagokat kapta, és be kell rendezkednie a “kinti” életre, a tüdővel való légzésre (később a szájon át való táplálkozásra stb.).
Ezt a “hullámvasutat” követi ideális esetben egy hosszú, megnyugtató szakasz: az aranyóra, amikor megbizonyosodhat a kisbaba arról, hogy az anyja továbbra is a közelben van, és hogy a külvilág nem egy rettenetes, fenyegető hely. Miközben tapasztalatokat szerez a külvilágról, anyja illatát vési be a tudatába, esetleg szopni is megpróbál már. Mindeközben az anyában szintén felbecsülhetetlen értékű érzelmi és hormonális körök épülnek föl. Kialakul benne az érzés, hogy mindennél előbbre való vágya erről a kis lényről gondoskodni. Kialakul kettejük között az életre szóló kötődés. Ideális esetben.
Azonban az ehhez szükséges feltételeket sajnos nem minden intézményben garantálják. Azok a gyakran pusztán megszokáson alapuló, évtizedes szokások, mint a köldökzsinór azonnali elvágása, a szappanos mosdatás, az azonnali mérés és öltöztetés, mind ártalmasak és szakmailag sem indokolhatók, de főleg nem érnek annyit, mint amilyen árat követelnek a kisbabától és az anyától. Ma már azt is tudjuk, hogy a korai kötődést súlyosan megzavarja a puszta tény, hogy a kisbabát nem helyezik azonnal az anya hasára. Testi-hormonális szinten ugyanis gyászfolyamatot generál az anyában. Az anya persze tudja, hogy mérik és öltöztetik éppen, hallja is a baba sírását, mégis negatív érzéseket él át, elindul a kettősség a teste és a tudata között, megnehezítve az új élet első hónapjait, akár éveit.
Fontos tudni, hogy az aranyórára érdemes készülni, jó, ha tudatában vagyunk a jelentőségének, majd ennek fényében beszéljük meg a kívánságainkat jó előre a majdani szakszemélyzet tagjaival. Sajnos a betegjogi törvények hiába mondják ki mind az anya, mind a baba szempontjából, hogy joguk van egymás mellett lenni*, mégis gyakran fordul elő, hogy házi szabályokra hivatkozva, egyáltalán nem, vagy nem szívesen tartják be azt a kórházi dolgozók, mivel az ő rutinjuk ettől esetleg eltér. Érdemes tehát konkrétan kérned, hogy a köldökzsinórt ne vágják el azonnal, lehetőleg egészen addig ne, ameddig lüktetés érzékelhető benne, hiszen ez megkönnyíti a baba számára a légzésre való átállást, valamint értékes vérmennyiséghez juttatja. Kérheted továbbá azt is, hogy ne fürdessék, ne mérjék és ne öltöztessék föl legalább az első egy órában.
Az is előfordulhat, hogy erre előzetesen ugyan ígéretet kapsz, mégis ott szembesülsz azzal, hogy megpróbálnak eltérni ettől. Ilyenkor a kísérőd tudja megismételni és nyomatékosítani a kérésedet. Nem érdemes ezt a fontos dolgot az általános jólneveltség követelményeinél hátrébb sorolni.
Természetesen előfordulhat, hogy minden jószándék ellenére sem úgy sikerül az aranyóra, ahogy szeretted volna. Császármetszésnél az apa levetkőzhet félmeztelenre és ő kaphatja meg a kisbabát “szőr-bőr” kontaktusra – ami szintén jó hatással van mindkettőjükre testi és lelki szempontból is. Koraszülötteknél különösen nagy a jelentősége a bőr-bőrkontaktusnak, hiszen az csökkenti a fájdalmat, segíti a kisbaba légzését és keringését.
A babád gondozása közben számtalan módot találhatsz arra, hogy az elmaradt aranyórát pótoljátok. Már a kórházban is levetkőztetheted őt és a mellkasodra teheted, majd otthon alvás, fürdés, vagy éppen hordozás közben is figyelhetsz arra, hogy a meztelen bőrötökkel érintkezzetek.
Ha a szülést követően nem olyan bánásmódban volt részetek, mint ami jogosan megilletett volna benneteket, visszajelezhetsz a tapasztalataidról az intézménynek, vagy tehetsz írásos panaszt az adott intézmény betegjogi képviselőjénél. Sok ilyen visszajelzés előbb vagy utóbb kedvező változást generálhat és segíthet más édesanyáknak is.
Ha úgy érzed szakember segítségére van szükséged, hívhatod az EMMA Vonalat vagy felkereshetsz perinatális szaktanácsadót, babamasszázs oktatót vagy haptonómiával is foglalkozó pszichológust. A nehézségek hatásainak jelentős része korrigálható, a kisbabák pedig nagyon erősek és rugalmasak.
*„11§ (4) A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.”
„§ (5) A szülő nőnek joga van… a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.”
Palkó Borbála
