Ma reggel érkezett a hír, hogy egy miniszteri rendeletterv szerint bevezetnék az I. progresszivitási szintű szülészeti ellátást a kórházakban. Ez azt jelenti, hogy a nők alacsony kockázatú várandósság – és még több más feltétel – teljesülése esetén alacsonyabb ellátottsággal rendelkező osztályokon szülhetnének.
Jelenleg nem világos, hogy az új rendszer bevezetése pontosan milyen következményekkel jár a várandós nőkre nézve. Régóta lehet tudni, hogy az állami szülészeti rendszerben óriási a szakemberhiány, ami az utóbbi években súlyosbodott is. Az újonnan bevezetett ellátás, amelynek során a szakorvosoknak kisebb szerep jut, és a szülésznők autonómiája növekszik, támogathatná a nőközpontú ellátást és akár a bábai modell terjedését is. Azonban a körülmények – a szülésznők képzése, a szülés medikalizált gyakorlata, illetve az általános szemlélet a szüléssel kapcsolatban – nehezen teszik lehetővé, hogy a szülésznők valóban autonóm és felelős szakemberként legyenek jelen az ellátásban, különösen mivel a rendelet tervét nem előzte meg semmilyen előzetes szakmai egyeztetés a szülésznők érdekvédelmi szervezeteivel.
Az új ellátás leginkább a szakemberhiány orvoslására tett kísérletként értelmezhető, amelyben az sem világos, hogy a szülő nő maga dönthet-e arról, hogy ezt vagy a klasszikus kórházi ellátást választja majd. Arról sincs egyértelmű tájékoztatás, hogy a változás mely kórházakat és intézményeket érinti. Fontos, hogy a szülő nők maguk dönthessenek arról, hogy igénybe veszik-e ezt a fajta ellátást vagy sem. Életbevágó lenne, hogy a rendeletterveket minden esetben alapos egyeztetés előzze meg a szakmával és az érintettekkel – vagyis az anyákkal – , valamint hogy a bevezetett intézkedések egy már meglévő rendszerre épüljenek, amelyben mind a szülésznői képzés, mind a szülésznők bére és munkakörülményei az ő valós autonómiájukat támogatja.
Ahhoz, hogy ezt az új rendszert biztonsággal be lehessen vezetni, fel kell készíteni a szülésznői képzésben résztvevőket, és az egész rendszerben más szerepet kell biztosítani nekik, illetve kulcsfontosságú lenne a szülészeti érdekvédelmi szervezetekkel együttműködésben bevezetni a változásokat. Így a szülő nők is nagyobb biztonságban érezhetnék magukat az ellátás igénybevétele során.
