Ezzel az összefoglalóval szeretnénk segítséget nyújtani a kismamáknak abban, hogy tájékozódhassanak jogaikról, és tudatosan dönthessenek. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban Eütv.) közérthető értelmezésével az a célunk, hogy mindenki tisztában legyen vele, milyen lehetőségei vannak a nőknek várandósság és szülés során.
A várandós nők, kismamák jelentős része nem ismeri, hogy pontosan mihez van joga, és legtöbbször felkészítésük során sem kapnak megfelelő információt arról, hogy milyen döntéseket hozhatnak várandósgondozásuk, szülésük és a gyermekágy ideje alatt. A szülési pozíció szabad megválasztása, a babával együtt történő elhelyezés, a hozzátartozók jelenléte a vizsgálat és a szülés teljes ideje alatt, beavatkozások elutasítása stb., csak hogy párat kiemeljünk a nők számára fontos kérdések közül, amelyekről joguk van rendelkezni. Ahhoz, hogy számukra kedvező döntéseket tudjanak hozni, fontos, hogy ismerjék a lehetőségeiket, ezért az alábbiakban az Egészségügyi törvényben foglalt jogokat fogjuk közérthető módon bemutatni.
Az Eü tv.-ben szereplő jogokat ’betegjogok’-ként is szokták említeni, mivel az egészségügyi ellátással – a szülést leszámítva – betegség esetén kerülünk kapcsolatba. Fontos leszögezni, hogy a gyermekvárás és szülés semmilyen szinten nem betegség, de ugyanazok a jogok illetik meg a kismamákat, mint az egészségügyi szolgáltató betegeit.
Emberi méltóság (Eütv. 10. §)
Az első és legfontosabb az Emberi méltósághoz való jog, ami mindenkit folyamatosan megillet, korlátozás nélkül! Ez magában foglalja például azt, hogy az ellátás alatt szabadságkorlátozó intézkedéseket csak kivételes és sürgős szükség esetén lehet alkalmazni, de része a szülő nő szeméremérzetének tiszteletben tartása is.
Szabad orvosválasztás, szabad kórházválasztás (Eütv. 8. §)
A törvény biztosítja a szabad orvosválasztás lehetőségét a terhesgondozás során és a szülésnél. Mindenki annál az orvosnál szülhet, akit választ. Az orvos nem utasíthatja vissza a kérést önkényesen, diszkriminatív alapon.
Ambuláns szülés (Eütv. 12. §)
Ha a szülő nő a kórház által elvárt 72 óránál rövidebb ideig tartózkodik babájával a szülést követően az intézményben, azt ambuláns szülésnek hívjuk. Ennek előnyeiről itt olvashatsz (link az ambuláns cikkre)
A korai távozás lehetősége az egészségügyi törvény értelmében mindenki számára adott, amennyiben ez mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, komplikációmentes a szülés, egészséges az újszülött, valamint ezt a kezelőorvosnak bejelentik.
Az ambuláns szülést választó anyák azonban a gyakorlatban számos akadályba ütköznek. A visszatartás oka sokszor csak anyagi jellegű: a kórházak költségét ugyanis az OEP csak akkor fedezi teljes mértékben, ha az anya és a gyermek legalább 72 órát fekvőbetegként ellátásban töltenek.
Ezt az ellentmondást lenne hivatott megszüntetni az a rendelet, amelynek tervezete már napvilágot látott, és amelynek hatályba lépését 2017 júliusára ígérték a jogalkotók (ám ez a mai napig nem történt meg). Jogilag azonban most sincs akadálya a saját felelősségre történő távozásnak!
Otthonszülés
2011 áprilisa óta az otthonszüléshez való jogot rendelet szabályozza. A szabályozásnak megfelelően Magyarországon vagy kórházban, vagy az otthonodban hozhatod világra a gyermekedet az arra feljogosított szakember (bába) segítségével. A várandósság betöltött 36. hetéig kell eldöntened, hogy hol szeretnél szülni, és ezt jelezned kell a választott bábának. A rendelet 1. számú melléklete felsorolja az otthonszülés lehetőségéből kizáró okokat. Ilyen például az előzetes császármetszés, első szülőnél a 40 éves kor, vagy a terhesség betöltött 41. hete, cukorbetegség stb. Bővebben ezen a linken tájékozódhatsz.
Szülészeti dokumentáció megismerése
Az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez mindenkinek joga van. Az egészségügyi dokumentáció tartalmazza többek között a beavatkozások, kezelések és vizsgálatok adatait. Ezeket térítésmentesen megtekintheted, vagy fénymásolatban önköltségen kikérheted a kórháztól. A kiadás rendjét a kórház szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az intézmény minimum 30 évig köteles a dokumentáció megőrzésére, ezen időn belül az érintett bármikor igényelheti azt egy kikérő lappal.
Jogod van kapcsolatot tartani a hozzátartozókkal (Eütv. 11. §)
Az Eü. törvény szerint a szülő nőnek joga van ahhoz, hogy a vajúdás és szülés teljes hossza alatt vele legyen az általa megjelölt nagykorú személy. Fontos megjegyezni, hogy a „megjelölt nagykorú személy” nemcsak hozzátartozó lehet, hanem bárki, akit a szülő nő szeretne.
A kórházak sajnálatos módon sokszor szűken értelmezik ezt a szabályt, vagyis csak egyetlen személy jelenlétét engedélyezik, holott a szabályozás ezt nem mondja ki egyértelműen. Gyakori a kapcsolattartás indokolatlan korlátozása is. Ez történik, amikor a vizsgálatokhoz nem engedik oda a szülő nő kísérőjét, vagy a látogatást nem teszik lehetővé, pedig a kapcsolattartás általános szabályai szerint annak egyetlen korlátja az, hogy a jelenlévő másokat és a betegellátás rendjét ne zavarja.
Jogod van a tájékoztatáshoz (Eütv. 13. §)
Minden beavatkozás előtt az orvosnak teljes körű tájékoztatást kell adnia érthető nyelven és módon a várandós egészségi állapotáról, bármely javasolt vizsgálatról, beavatkozásról, azok tervezett időpontjáról, elvégzésének, illetve elmaradásának előnyeiről és kockázatairól, a lehetséges alternatív eljárásokról, valamint arról, hogy a szülő nőnek joga van dönteni a beavatkozásokról (ezt hívják tájékozott döntésnek).
Amennyiben a felvilágosítás nem megfelelő, jogod van további kérdéseket feltenni.
Jellemző, hogy kórházba kerüléskor, vajúdás alatt számos papírt kell aláírni, többnyire előre, még mielőtt bármilyen beavatkozás lehetősége felmerülne. Így előzetesen beleegyező nyilatkozatot kér az intézmény, valódi tájékoztatás nélkül. A nyilatkozatokat nem kötelező aláírni, és dönthetsz úgy is, hogy majd szükség esetén, az adott helyzetben fogadod el ezeket. Az így megadott beleegyezés bármikor visszavonható (lásd következő pont).
Hasznos lehet a kórház által használt belegyező nyilatkozatokat már a várandósság alatt elkérni és áttanulmányozni. Jó tudni, hogy a beleegyező nyilatkozatok bárki számára megismerhetők, mivel közérdekű adatnak számítanak. Amennyiben a kórház honlapján nincsenek közzé téve, úgy közérdekű adatigényléssel lehet a kórházhoz fordulni.
Jogod van az önrendelkezéshez és visszautasíthatod a beavatkozásokat (Eütv 15.§)
A nő minden körülmények között szabadon rendelkezhet a testével, ez része a mindenkit megillető önrendelkezésnek! Ezek alapján a vajúdás közben felkínált beavatkozásokat mérlegelheted, és adott esetben el is utasíthatod. A megadott beleegyezést később bármikor jogodban áll visszavonni. A jogszabály külön kiemeli, hogy a beleegyezés megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló kell, hogy legyen.
Fontos tudni, hogy ez minden egyes beavatkozásra külön-külön értendő, tehát nem elfogadható, ha olyan beleegyező nyilatkozat aláírását kérik, amin az áll, hogy „a szükséges beavatkozások elvégzéséhez hozzájárulok”. Csak abban az esetben nincs lehetőség a beavatkozás visszautasításra, ha közvetlen életveszély áll fenn, vagy annak elmaradása mások egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné. Gyakran pont emiatt, a baba egészségi állapotára hivatkozva próbál az egészségügyi személyzet a szülő nőre hatni, és a nő akarata ellenére is elvégezni nem életmentő beavatkozásokat. Ilyen esetben is kérhetünk teljes körű tájékoztatást, vagyis annak ismertetését, hogy mi alapján minősíti az ellátó orvos súlyosnak az esetet, és jogunk van másik orvos véleményének kikérésére is.
Jogod van együtt lenni az újszülöttel (Eütv. 11. §)
A szülő nőnek joga van arra, hogy a szülést követően újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el – amennyiben ezt az ő, vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki. Ezt azonban nem minden kórház tudja biztosítani. Érdemes előre tájékozódni, mivel a kórház kiválasztásánál ez is fontos szempont lehet.
Kötelező-e a várandósgondozás?
A várandósgondozás szolgáltatás, nem kötelező igénybe venni. Ugyanakkor a szülés után igényelhető egyszeri anyasági támogatás folyósításának feltétele, hogy a várandós terhessége alatt legalább háromszor, koraszülés esetén legalább egyszer igénybe vegye, és azt a gondozási könyvben az orvos, védőnő vagy a gondozás végzésére jogosult szülésznő igazolja.
Ki végezheti?
2014. július 1-én lépett hatályba a várandósgondozásról szóló rendelet módosítása, aminek köszönhetően megszűnik az orvosi ellátás kizárólagossága. A jogszabály elérhető itt.
A módosítás értelmében alacsony kockázatú terhesség esetén a várandósgondozást szülésznők is végezhetik önállóan. A kockázatok megítélése viszont továbbra is az orvos hatásköre marad. Arra nézve, hogy mi számít alacsony rizikójú terhességnek, sajnálatos módon a rendelet nem ad szempontokat. Meglehetősen tágan fogalmazva csak annyit mond ki, hogy alacsony rizikójú egy terhesség, ha a család és az anya kórelőzményében nincs olyan tényező, amely a magzat és az anya egészségét károsan befolyásolná. A laborvizsgálatokhoz szükséges beutalókat azonban továbbra is a szülész vagy a háziorvos állíthatja ki.
Panaszjog
Aki a szülészeti ellátás során a fent írt jogaiban sérelmet szenved, vagy az őt ért bánásmódot kifogásolja, annak az alábbi jogorvoslati lehetőségek biztosítottak.
A szülő nő panasszal élhet a betegjogi képviselő felé, aki a kórháztól független szervként kivizsgálja a beérkező bejelentéseket. (A visszajelzés és panasz megtételéről itt írunk bővebben.)
Továbbá a visszásságokat az intézmény fenntartójának és vezetőjének is lehet jelezni, akár a betegjogi panasszal párhuzamosan. A panaszt megtehető névvel és anonim módon is!
A viták peren kívüli rendezését szolgálja a közvetítői tanács, ám ha kártérítési igény is felmerül, az csak polgári peres úton érvényesíthető. Bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tehet bárki, aki azt észleli.
dr. Győrfy Judit
jogász, mentálhigiénés szakember
A szerző jogász, mentálhigiénés szakember és két gyermekes anya. Pszichodráma asszisztensi képzést folytat és mellette egyéni konzultációt vállal nőknek. Fókusza a gyerekkori szexuális abúzus, és e mentén kialakult szenvedélybetegségek kezelése, illetve a szülésre készülés kísérése.
