Kutatások ezrei igazolják, hogy a szoptatás rendkívüli jelentőséggel bír a gyermek optimális növekedése, fejlődése és egészsége szempontjából, pozitívan hat az anya egészségére, valamint elősegíti az anya és gyermeke közötti kötődés könnyebb kialakulását.
Azonban a szoptatás nem mindig megy gördülékenyen.
Az alábbi cikkből kiderül, hogy mik a szoptatás bizonyítottan jótékony hatásai az anyára és gyermekére nézve, hogy mik a leggyakoribb szoptatási problémák, hogyan lehet ezeket megelőzni, illetve, hogy mikor érdemes segítséget kérni, és hova lehet fordulni?
A szoptatás jótékony hatásai
Az anyatej összetétele és mennyisége mindenkor igazodik a gyermek igényeihez, jól hasznosuló, könnyen emészthető tápanyagforrás. Több ponton támogatja a gyermek még fejletlen immunrendszerét. Védelmet nyújt akut fertőző megbetegedésekkel szemben (pl. légúti fertőzések, gyomor-bélrendszeri fertőzések, középfülgyulladás), és csökkenti bizonyos krónikus betegségek későbbi előfordulását (pl. elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, szív- és érrendszeri megbetegedések, allergia, asztma, leukémia).
A szoptatással járó életmód és az anyatej segíti a gyermek idegrendszerének fejlődését és csökkenti a hirtelen csecsemőhalál előfordulását.
A szopó mozgások elősegítik az arc, az izmok, a szabályos fogív kialakulását, ezzel csökkentik a későbbi fogszabályzás szükségességét.
A szoptatás a szülést követően segíti a méh összehúzódását, csökkenti a szülés utáni vérzés mennyiségét, segíti visszanyerni a várandósság előtti testsúlyt, természetes fogamzásgátlóként hathat.
Az anyában csökkenti a későbbi emlőrák, petefészekrák, elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, csontritkulás és a szülés utáni depresszió kialakulását.
A szoptatás nem csupán táplálékforrás, fájdalomcsillapító hatású, megnyugvást, közelséget, biztonságot jelent a gyermek számára, ha álmos, kiváló eszköz az elaltatására.
A hatás dózisfüggő: minél tovább tart a szoptatás, jótékony hatásai annál kifejezettebbek.
Kutatásokból tudjuk, hogy a szoptatott csecsemők magasabb eredményeket érnek el az intelligencia teszteken.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint az a legoptimálisabb, ha a szoptatás a csecsemő életének első hat hónapjában kizárólagos, majd a megfelelő kiegészítő táplálás megkezdése mellett folytatódik a gyermek két éves koráig, vagy tovább.
Bár a szoptatás a csecsemőtáplálás ösztönös, természetes módja, ugyanakkor tanult tevékenység is. Az elköteleződés és a környezet támogatása mellett megfelelő információk és gyakorlat birtokában az anyák jelentős többsége képes arra, hogy gyermekét az első hat hónapban kizárólagosan, majd a számára és gyermeke számára kölcsönösen ideális ideig szoptassa. Abban az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag a szoptatás nem megoldható és pótlás adása válik szükségessé, a saját anya lefejt teje után a legoptimálisabb választás a donor női tej adása és csak ezután következik a tápszer. Nagyon kevés olyan eset van, amikor a tápszer jelenti az egyetlen megoldást a csecsemő táplálására.
Szoptatási problémák
(Mikor, hova forduljunk segítségért?)
Minden esetben, amikor egy felmerülő kérdés az anyában bizonytalanságot okoz, vagy egy nehézség panaszokat vált ki, érdemes tájékozódni, segítséget kérni!
A szoptatási nehézségek megelőzése érdekében már a várandósság alatt érdemes elsajátítani a szoptatással kapcsolatos alapinformációkat. Ilyenek a korai bőrkontaktus és az első szopás jelentősége, a rooming-in (24 órás együttes elhelyezés) rendszer előnyei, a mellre helyezés és mellre tapadás helyes kivitelezése, az igény szerinti szoptatás, a korai éhségjelek, a jóllakottság jelei, a hatékony szopás jelei, szoptatás betegen, gyógyszerszedés és szoptatás, szoptatás alatti étrend stb. Az információk származhatnak könyvekből, weboldalakról, korszerű szoptatási ismereteket szerzett szakemberektől, azok szoptatásra felkészítő tanfolyamaiból, szoptatást támogató baba-mama csoportjaiból. Ez utóbbi látogatása nem csak a várandósság alatt, hanem a szülést követően is hasznos lehet, hiszen amellett, hogy az anya később is megalapozott információkhoz és segítséghez jut, tapasztalatot cserélhet más anyákkal, megértést, együttérzést, támogatást kaphat, melyek az önbizalom, a kompetencia, a normalitás érzését segíthetik.
Ajánlott könyvek:
- La Leche Liga Magyarország: A szoptatás női művészete
- Márta Guóth-Gumberger, Elizabeth Hormann: Szoptatás
- Ina May Gaskin: Útmutató szoptatáshoz
Ajánlott weboldalak:
Ingyenesen látogatható szoptatást támogató baba-mama csoportok:
A szülést követően az anyák segítséget kérhetnek az egészségügyi szakdolgozóktól és/vagy egy kifejezetten szoptatás támogatásban képzett szakembertől (LLL szoptatási tanácsadó, IBCLC szoptatási tanácsadó) telefonon, e-mailben vagy akár személyesen is.
Leggyakrabban előforduló, személyes segítséget igénylő szoptatási problémák:
Kevés tej / elégtelen súlygyarapodás
Elsőként fontos megemlíteni, hogy a szoptatás során rengeteg olyan – egyébként természetes – változás észlelhető, ami az édesanyát elbizonytalaníthatja, és tévesen arra a következtetésre juttathatja, hogy kevés a teje. Ha a tej valóban kevés, akkor az biztonsággal megállapítható az újszülött súlygyarapodásából, pelenkáinak számából és tartalmából. Ilyenkor segítséget kell kérni!
Táplálkozási szempontból megnyugtató mennyiségű az anyatej az újszülött számára az első két héten, ha:
- a szülést követően az újszülött súlyesése kevesebb, mint 10 %, a súlyvesztés a harmadik napra megáll, és a baba kéthetes korára visszanyeri a születési súlyát
- harmadik naptól legalább naponta három székletes pelenkája van, a széklet színe a negyedik naptól fogva sárga vagy mustár színű
- az ötödik naptól már legalább öt jelentősen vizeletes pelenkája van
- Kéthetes kortól egy hónapos korig, ha:
- hetente legalább 150 grammot gyarapszik
- naponta legalább öt jelentősen vizeletes és három székletes pelenkája van
- Egy hónapos kortól a születési súly megkétszerezéséig, ha
- hetente legalább 150 grammot gyarapszik
- naponta legalább öt jelentősen vizeletes pelenkája van
- A születési súly megkétszerezésétől hat hónapos korig, ha
- havonta legalább 400 grammot gyarapszik
- naponta legalább öt jelentősen vizeletes pelenkája van
Fájdalmas, sebes mellbimbó
A szoptatás első napjaiban a mellbimbó érzékenysége, esetleg apró sebesedése a hirtelen kialakult nagy igénybevételnek köszönhetően gyakori jelenség. A helyes szoptatási testhelyzet és az újszülött helyes mellre tapadása mellett a legtöbb esetben ez a panasz néhány napon belül elmúlik, és a továbbiakban a szoptatás fájdalommentes.
Ha az érzékenység és az apró sebesedés nem múlik el, esetleg erősödik, vagy a szoptatás egy későbbi szakaszában jelentkezik, annak meg kell keresni és meg kell szüntetni az okait, a kialakult sebet pedig tisztítani, kezelni kell!
Túltelítődés, tejcsatorna elzáródás, mellgyulladás
Ha a csecsemő nem kerül mellre kellő gyakorisággal, vagy ha nem elég hatékony a mell kiürítése, a mell gyakran túltelítődik. A kezeletlen túltelítődés a tejcsatorna-elzáródás és a mellgyulladás leggyakoribb oka. További ok lehet még, ha fizikai behatás éri a mellet, illetve mellgyulladás létrejöhet az emlőbimbó kisebesedésének következményeként is.
A tejcsatorna elzáródásnál az elzáródás helye változhat. Az érintett terület nem, vagy csak minimálisan meleg, felette enyhe bőrpír látható. Enyhe fájdalom érezhető, ami tejleadáskor kifejezettebb. Hőemelkedéssel, alacsony lázzal járhat. Az anya általános közérzete jó.
A mellgyulladásnál a gyulladás helye nem változik. Az érintett terület vagy az egész mell forró, vörös, duzzadt. Súlyos fájdalom jellemzi. Magas lázzal jár, jellemző a rossz közérzet, az influenza-szerű tünetek.
Ha ezek a tünetek jelentkeznek, segítséget kell kérni!
Szoptatási tanácsadásban képzett szakemberek elérhetőségei:
Ingyenesen látogatható szoptatási ambulanciák:
- Budapest: Szent István Kórház
- Ajka: Magyar Imre Kórház
- Debrecen: Kenézy Gyula Kórház
- Eger: Markhot Ferenc Kórház
- Siófok: Siófoki Kórház
- Ózd: Almásy Balogh Pál Kórház
Szabados Judit
szülésznő, IBCLC laktációs szaktanácsadó
