Telefon Zöld szám anyáknak +36 80 414 565

Császármetszés és VBAC

Mi a császármetszés? Mikor van rá szükség? Hogyan készüljünk rá? Mit tegyünk a gyors felépülésért? Mi az a gyengéd császár? Császármetszés után együtt a babával, gyermekágy, szoptatás. Tévhitek a császármetszésről. Lelki nehézségek. A császármetszés utáni hüvelyi szülés (VBAC). A legfrissebb statisztikák.

Mi a császármetszés?

A császármetszés egy olyan nagy hasi műtét, melynek során a baba a méh megnyitása útján jön világra. Életmentő lehet az anya és a baba számára, ugyanakkor fölösleges alkalmazása jelentős károkat okozhat. Meghosszabbítja az anya felépülését, kihathat az anya-gyerek kapcsolatra, és hosszútávú lelki-fizikai következményei vannak mind a baba, mind az anya életében.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása alapján az indokolt császármetszések aránya nem haladhatja meg a 15%-ot. Hazánkban ez az arány átlagosan 39% körül mozog, de vannak olyan kórházak, ahol az 55 %-ot is eléri. (2015. évi OEP adat)

A császármetszés indikációi

Általánosságban elmondható, hogy császármetszésre akkor kerül sor, ha az anya és/vagy a baba egészsége, élete veszélybe kerülne, ha a szülés természetes úton folytatódna. A beavatkozásnak különböző okai lehetnek, melyek közül némely egyértelműen szükségessé teszi a császármetszést (ezek az abszolút indikációk), míg mások mérlegelés függvényei (relatív indikáció). Relatív indikációk esetében az orvos eldöntheti, hogy érdemes-e megpróbálni a szülés természetes úton történő befejezését. A relatív indikációk megítélése azonban kórházanként és orvosonként is változó lehet, számos szakmai vitára ad okot.

Egyértelmű okok (abszolút indikációk):
  • a köldökzsinór előesése (a méhszáj elé kerül, ahol a kisbaba feje nyomhatja)
  • a méhszájon fekvő méhlepény
  • a méhlepény idő előtti leválása
  • a homloktartás
  • a harántfekvés
  • az anyai szívmegállás
Nem egyértelmű okok (relatív indikációk):
  • előzetes császármetszés
  • ha a szülés folyamata nem a megszokott ütemben halad
  • téraránytalanság
  • magzati distressz (veszélyes állapot)
  • petefészek ciszta
  • farfekvés
  • ikerszülés

A császármetszés kockázatai

  • a méhfal átvágása nagy mennyiségű vérveszteséggel járhat
  • nagyobb az esély a felülfertőződésre, és a szövődmények kockázata is nő
  • a következő terhességeknél nő a méhen kívüli terhesség, a vetélés és az elölfekvő lepény kockázata
  • a műtét során előfordulhat melléksérülés (pl. a méh falán ejtett metszés továbbreped a méhet ellátó fő verőér irányába)
  • szoptatási nehézségek léphetnek fel
  • az anyáknál gyakrabban fordul elő a szülés utáni PTSD (poszt traumás stressz szindróma)
  • hosszú, fájdalmakkal járó felépülés

A császármetszés ugyanakkor életmentő lehet az anya és a baba számára. Megelőzheti a szülési agykárosodást, az anya vagy a baba halálát, azonban mint minden műtét esetében, a császármetszésnél is magasabb a szülés körüli szövődmények száma, mint természetes úton történő szülésnél.

Tévhitek a császármetszésről

  • A császármetszés jóval könnyebb a spontán hüvelyi szülésnél
    Míg a spontán szülés egy élettani folyamat, addig a császármetszés egy nagy hasi műtét. A felépülés egy élettani esemény után szinte teljesen fájdalommentes, míg műtét után a regenerálódás 6-8 hét.
  • A műtét után lassabban indul meg a tejelválasztás
    A műtét ténye nem befolyásolja a tejelválasztást, az ugyanis a lepény leválásával megindul. Ugyanakkor a szeparáció (a baba elválasztása az anyától) és az anya fizikai állapotából adódó nehézségek valóban kedvezőtlenül hatnak a szoptatás sikerére.
  • A császáros anya már nem is igazi anya, a császármetszés nem szülés
    A műtéten átesett anyák gyakran élik meg kudarcnak a császárt. Sajnos gyakori, hogy a környezetük sem támogató, ezzel nehezítve a továbblépést. Pedig a császáros anya semmivel sem kevesebb vagy több, mint a spontán szült társa.
  • A császármetszés biztonságosabb a babának
    A vajúdás és a szülés folyamata a baba számára is fontos, mert olyan hormonok szabadulnak fel benne, melyek a létfontosságú szervek vérellátását segítik. Spontán hüvelyi szülés után a baba könnyebben alkalmazkodik a méhen kívüli élethez, míg császármetszést követően gyakoribbak a légzési nehézségek.
    A császármetszések számának megsokszorozódása – a várakozásokkal ellentétben – nem csökkentette az oxigénhiányra visszavezethető idegrendszeri károsodások arányát a kisbabáknál.
    Bakteriológiai szempontból is előnyösebb a hüvelyi szülés a babának, mert a szülőcsatornán áthaladva azonnal megkapja az emésztőrendszere az anya hasznos baktériumflóráját. A császármetszéssel született babák bélflórája más, mint élettani szülés után lenne, ezért körükben az első életévben gyakoribb az ételallergia, a hasmenés, valamint a hasfájósság.
  • Egyszer császár mindig császár
    A császármetszés ténye önmagában nem indok az ismételt császármetszésre, ugyanis annak kockázatai magasabbak, mint a császár utáni hüvelyi szülésnek (VBAC). A császárral szült nők 60-80%-a képes hüvelyi úton megszülni a következő babáját.

Néhány tipp a császármetszés elkerülésére

  • olvass, tájékozódj, tegyél fel kérdéseket, készíts szülési tervet
  • legyél tisztában a jogaiddal
  • keress egy segítő személyt magad mellé (pl. egy dúlát)
  • vajúdás közben válts sokszor pozíciót, mozogj sokat, egyél-igyál könnyű dolgokat, különösen a vajúdás első szakaszában
  • tudd, hogy mindenfajta beavatkozás növeli a császármetszés esélyét (pl. oxitocin, burokrepesztés, epidurális érzéstelenítés)
  • korábbi császármetszés esetén tájékozódj a császár utáni hüvelyi szülésről (VBAC)

Mit jelent a gyengéd császármetszés?

A gyengéd császármetszés során az orvosok megpróbálják minél inkább a természetes szüléshez hasonlóvá tenni a műtéti szülést a baba számára.
A kiemelés lassúbb, a köldökzsinór elvágása később történik. A babát a kiemelés után közvetlenül az anya mellkasára teszik, és gyorsan betakarják őket.

Egyes intézményekben egy percig sem szakítják el a babát és az édesanyát, a műtőasztalról a kisbabával együtt veszik le, és így viszik őket a gyermekágyas osztályra.

Császármetszés után

Felépülés:

  • kérj fájdalomcsillapítót, ha szükséges
  • támaszd meg a hasad egy párnával, amikor felállsz, fordulsz, köhögsz, szoptatsz
  • pihenj, amennyit tudsz és korlátozd a látogatók számát
  • aludj, amikor a baba is alszik
  • tegyél rövid sétákat
  • egyél tápláló ételeket és igyál sok folyadékot
  • kerüld a hideg és a szénsavas italokat
  • a műtét lelassíthatja a tápcsatornát, székrekedést okozhat, ezért hashajtó helyett próbálj ki vény nélküli, természetes székletlágyítót
  • minden alkalommal, amikor felállsz a műtét után, lazítsd meg a hasizmokat az összenövések elkerülése érdekében
  • a babánál nehezebbet ne emelj!

Szoptatás császármetszés után

A műtét ténye önmagban nem befolyásolja a szoptatást, a hormonális folyamatok ugyanúgy lejátszódnak, mint hüvelyi szülés esetén. A tejtermelés a méhlepény megszületését követően néhány napon beindul a szülés módjától függetlenül.

Ennek ellenére gyakrabban fordulnak elő szoptatási nehézségek a műtétet követően. Ezek legfőbb oka, hogy mivel a tejtermelés helyi szabályozás alatt áll, azaz annyi termelődik, amennyi ürül, a szeparáció, az aranyóra (azaz a szülést követő, zavartalan anya-baba bőrkontaktus) hiánya és az, hogy nehéz az anyának ellátnia a babát az első napokban, gyakran akadályozza, hogy a kisbaba sokszor mellre kerülhessen. Megfelelő segítséggel és támogatással ugyanakkor a fizikai akadályok enyhíthetők: a kényelmes szoptatási testhelyzet elsajátítása, valamint a biztonságos együtt alvás nagy segítség lehet.

Érdemes tájékozódni, hogy a választott kórházban hogyan állnak a szoptatáshoz, van-e lehetőség műtét után bőrkontaktusba kerülni a babával, van-e „rooming in” (24 órás együttes elhelyezés), az őrzőben együtt lehet-e az anya a babával, adnak-e cumit, cumisüveget, tápszert, teát, cukros vizet. Ezek ugyanis mind befolyásolják a sikeres szoptatást. Érdemes már a várandósság alatt sokat olvasni, tájékozódni hiteles forrásokból a szoptatásról (Pl.: www.lll.hu, www.szoptatasert.hu, www.szoptatsportal.hu).

Lelki nehézségek

A császármetszés gyakran váratlanul következik be, az édesanya nem erre készül, esetleg a környezet negatív megítélésével is számolnia kell. Így gyakran lépnek fel lelki nehézségek.

Poszt traumás stressz szindróma PTSD

A szülést követően kialakuló poszt-traumás stressz szindróma (PTSD) esetében az azt kiváltó trauma a szüléshez köthető. A PTSD olyan szorongásos mentális és érzelmi állapot, amelynek kiváltó okait fizikai és/vagy mentális eseménysorozatban kell keresni, amely akár néhány napja, akár néhány éve történt. Okozhatja egyetlen elsöprő erejű traumatikus élmény (pl. szexuális erőszak), vagy több, éveken keresztül fennálló apró kis eseménysorozat (pl. bántalmazó családi környezet). Az érintettek újraélhetik az eseményeket a különböző emlékbetörések és rémálmok által, így mindent elkerülnek, ami a traumatikus élményre emlékeztetné őket. Mindennapi életükben zavart keltő intenzív szorongás kerítheti hatalmába őket.

Tünetei:

  • visszatérő és tartós emlékbetörések,
  • rémálmok,
  • ingerlékenység,
  • azon körülmények elkerülése, amikor a traumatikus esemény ismét megtörténhet,
  • magas fokú szorongás és félelem,
  • felfokozott izgalmi állapot,
  • amnézia,
  • pánikrohamok.

A szülés utáni PTSD-nek a kialakulása szoros kapcsolatban van azzal, ahogyan a szülést a nők megélték.

A szülés traumatizáló hatása teljesen független a szülés módjától, habár egyértelmű, hogy a szülészeti beavatkozások, mint például a sürgősségi császármetszés, a szülésmegindítás és a műszeres beavatkozások sokkal egyértelműbben idéznek elő traumatikus élményeket.

A császármetszés utáni hüvelyi szülés – VBAC

Abban az esetben, amikor nem ismétlődik a korábbi császármetszés oka, és a következő várandósság(ok) normális lefolyású(ak), akkor a hüvelyi szülés kockázata alacsonyabb az ismételt császármetszés kockázatánál.

Hogyan fogjunk hozzá?

A sikeres VBAC-hez fontos a tájékozódás és a támogató környezet. Manapság rengeteg információt szerezhetünk orvosokról, kórházakról tematikus Facebook csoportokban, vagy személyesen, ilyen témájú anyacsoportokban. Tudni kell azonban, hogy ezek gyakran rendkívül szubjektívek és egy másik ember személyes élményeit tükrözik. Érdemes felvenni a kapcsolatot egy dúlával, aki szintén nagy segítség és támogatás lehet, és valószínűleg jól tájékozott az aktuális kórházi viszonyokban.

Az orvosválasztáshoz segítség az alábbi kérdéssor:

  • Körülbelül hány császármetszés utáni hüvelyi szülést (VBAC) kísért eddig?
  • Milyen arányban voltak sikeresek a praxisában tervezett VBAC-ek?
  • A szülési előtörténetemet tekintve ön szerint milyen esélyeim vannak a sikeres VBAC-re?
  • A szülések milyen arányban végződnek császármetszéssel a praxisában?
  • Mi az általános eljárás terminustúllépés, illetve fej-medence téraránytalanság gyanúja esetén?
  • VBAC esetén mennyi a vajúdás elfogadható ideje, feltéve, hogy egészséges vagyok és a magzat is egészségesnek tűnik?
  • A praxisához tartozó várandósok hány százalékánál volt jelen a szülésnél?
  • Hány ember lehet mellettem a vajúdás és a szülés alatt?
  • Mi az általános álláspontja a következő beavatkozások alkalmazását illetően: infúzió, oxitocin, prosztaglandin (méhszájpuhító) gél, epidurális érzéstelenítés, burokrepesztés, mozgáskorlátozás, gátmetszés, CTG, stb.?
  • Milyen gyakran kell rendelésen megjelennem?
  • A praxisához tartozó nők mekkora hányada szült beavatkozások nélkül?
  • Hánynak volt szüksége minimális beavatkozásra?
  • A várandósok hány százalékánál indította meg a szülést?
  • Milyen arányban végez gátmetszést? Hány anya szült sértetlen gáttal?
  • Az anyák hány százalékánál volt szükség fogós vagy vákuumos szülésbefejezésre?
  • Mióta praktizál? Milyen képesítései, tapasztalatai vannak?
  • Mely kórházakban kísérhet szüléseket saját elvei, belátása szerint?
  • Egyszemélyes praxist vezet, vagy együttműködik más orvosokkal? A praxisban dolgozó minden orvos hasonló szemléletet képvisel és hasonló gyakorlatot követ?
  • Milyen vizsgálatokat és szűréseket kér/ajánl a terhesgondozás során?
  • Hogyan fogadná, ha a férjemen kívül más támogató személyek is jelen lennének a vajúdás alatt?
  • Hány nő szül guggoló, álló, térdelő vagy oldalt fekvő helyzetben?
  • Tervezi, hogy a szülésem várható időpontja körül szabadságra megy?
  • Milyen könyveket ajánlana olvasásra?
  • Mit javasolna farfekvés esetén?
  • Tervei szerint velem lesz a kórházban a vajúdás alatt?
  • Milyen lehetőségeim vannak a betöltött 40., 41., 42. hét után?

Források:

Dr. Michel Odent: Császármetszés
Mit jelent a „gyengéd császármetszés”?
Dézsi Réka: 3 súlyos tévhit a császármetszésről, aminek még mindig sokan bedőlnek – kismamaként fontos tudnod róluk
Hámor Éva: Császármetszés a baba szemszögéből
Diana Korte: The VBAC Companion – The Expectant Mother’s Guide to Vaginal Birth After Cesarean (A CSUSZ kézikönyve – Útmutó várandósoknak a császármetszés utáni hüvelyi szüléshez)

Pető-Plaszkó Orsolya
dúla, kismama- és babás jóga oktató, tapasztalati szakember